Katedrális
Az öthajós reneszánsz templomot 1523-ban kezdték építeni gótikus stílusban. A nyugati főhomlokzat építése csak 1667-ben indult, viszontagságos a tornyok története, a belső tereket csak 1704-ben fejezték be. Hossza 115 m, szélessége 63 m, magassága 30 m. Mennyezetét hatalmas korinthoszi oszlopok tartják. Látnivalói között megemlíthetjük a szép bronz szobrokat, oltárképeket, Ribera, Cano, El Greco képeit, vagy a gyönyörű kovácasoltvas rácsozatú kapukat.

Capilla Real (Királyi kápolna)
A templom mögül közelíthető meg, finom architektúrája ragad meg elsősorban. Filigránjai, vízköpői, kőből faragott csipkemintái a késő gótikát idézik. A kriptában dísztelen királyi koporsók, a sekrestyében olasz és flamand festők képei mellett Granada visszafoglalásának relikviái.

Albaicin
Ez a zegzúgos, dombos városrész már a mórok korai időszakában is zsúfolt lakónegyed volt. Néhol megkopott, néhol váratlan szépséggel lep meg, kis templomocskák, patiok (nézzünk be, de óvatosan, tiszteletben tartva a helybélieket) teszik sétánkat kellemessé. Mire leérünk, a Daro szakadékos mély partján találjuk magunkat, szemben az Alhambra kőfalai.

Sacromonte
Az Albaicin és az Alhambra mögötti domboldal falában sok-sok barlanglakást vájtak. Ez egy külön városrész. Az ajtók a Daro völgyére nyílnak, előttük napoznak lakói, a cigányok. De ez nem putrisor! Talán kissé csillogó, de többnyire ugyancsak jól felszerelt modern berendezésű lakok ezek. A gazdagabbjának látványától leeshet az állunk. De csak nappal, csoportosan, lehetőleg szervezetten látogassuk meg!!!

Ronda
A déli tengerparti Marbellától északnyugtra 54 km-re fekvő kisváros nem a nagy műemlékekről nevezetes. Vad sziklaformációk, a rohanó hegyi folyó Guadalevin 200 m mély szurdoka, kietlen táj adják a hátteret a szűk utcák fehér házainak, kis templomoknak. Az említett patak szurdoka kétfelé vágja a 30 ezres, sziklaszirten épült várost. Három híd ível át rajta a virtuóz építés példájaként. Hangulatos utcáin mór házakat fedezhetünk fel. Nevével ellentétben a természeti szépségek kedvelői nem fognak csalódni.
Megközelítése: San Pedro del Alcantarából C339 út 54 km, jóminőségű, kanyargó hegyi út; Malagától C344 út 124 km, kanyargós; San Roquetól C341 út 84 km. Malagából naponta busszal. Algecirasból közvetlenül, Granadából, Malagából átszállással vonat.

Segovia
Az 1000 m magasan fekvő, ma 55 000 lakosú várost egy hatalmas sziklára építették, a környék védelmére. A rómaiak emelték az egyik fő nevezetességét, az Aquaductot. Rövid ideig volt mór uralom alatt, fejlődésnek a X. században indult. A város a román kori építészet csodálatos tárháza. A XV. században az udvar kedvenc tartózkodási helye, amit paloták sora igazol. Posztókereskedelmét Amerika felfedezése lendítette fel, majd a XVII. századtól hanyatlás kezdődött.
Megközelítés: Autóval északnyugat felé az A6-os autópályán, majd az N603-as úton tehetjük meg a 93 km-t. Parkolni az óváros aljában érdemes. A sikátorokon gyalog menjünk fel. Vasúton kiválóan megközelíthető, másfél óra alatt. A vasútállomásról busszal is mehetünk, de negyed óra tempós sétával elérjük az óvárost.
Aquaducto
A piactér (ahol parkolhatunk) ékessége a Trajanus kori római vízvezeték. Az ívek magassága 7 és 28 méter között van, hossza 818 m, ebből 276 m kétszintes, kötőanyag nélküli. A teljes hossz a közeli hegyekből az Alcazar pincéiig 17 km, sajnos már nem olyan impozáns, mint ez a közel egy km-es szakasz.

Ayuntamiento
Az 1600-as évekből származó városháza és a főtér környéki középkori palotákra, templomokra, a régi börtönre érdemes szentelni egy fél órácskát.

Katedrális
Alapkövét 1525ben tették le. A késő gótikus, harmonikus formájú impozáns méretű katedrális festett flamand ablakaival, műkincseivel sokak szerint Európa egyik legszebb gótikus műemléke. Innen indulhatunk a mellette elterülő, különös varázsú zsidónegyed feltérképezésére, kissé odébb pedig az erődrendszer szerkezetét tanulmányozhatjuk.

Alcazar
A nyugati sziklaleszakadásnál – ahol a mélyben a két patak találkozik, áll a középkori lovagvilág mesekastélya. Közelében remek kilátó a környékre. Maga a vár roppant vastag falaival, lovagtermeivel, rengeteg nagyobb és kisebb tornyával kápráztat el, a termekben a királyi élet kellékeivel. Képzeljük el a magyar Boldogkő várát álomvilág kiadásban.

Sevilla
Andaluzia fővárosa a Guadalquivir két partján, Madridtól 541 km távolságra, termékeny síkság közepén fekszik. A római időket követően a vandálok, majd a nyuati gót királyok fővárosa, később a mórok jelentős székhelye, 1248-tól pedig a kasztiliai királyok székvárosa. Fénykora a felfedezések korára esett. Mára milliós ipari nagyvárossá lett.
Vonattal Madridból reggelre praktikus ideérni, de más időpontokban és városokkal is jó az összeköttetés.

Katedrális és a Giralda
A moszlim idők mecsetje szolgált alapul a gótikus, öthajós, 116 m hosszú, 76 m széles, 40 m magas templomnak, amelyet 1502 és 1519 között építettek. A Giralda eredetileg minaret volt, a Narancsudvar körüli épületekből kolostor lett. Ezért a stíluselemek között megtaláljuk a mór építőművészet gyöngyszemeit is. Belsejében reneszánsz síremlékeket, faragványokat, táblaképeket, festményeket és sámtalan más kincset találunk.

Alcazar
A mór építészet csodája és a kalifák gazdagságának jelképe, 1988 óta a világörökség része. Az építést folytatták a keresztény királyok is. Egy hatalmas palotanegyedet képzeljünk el belső udvarokkal, kertekkel, intrikákra alkalmas pavilonokkal és zugokkal, amelyeket széles sétányok kötnek össze. Először az Igazságügyi palota mór termei nyűgöznek le, mellette kertek szökőkutakkal. A volt gyarmatügyi hivatal következik, benne a királyi kápolna. Itt fogadta Izabella Kolombuszt. Szemből nyílik a kalifátus remeke az igazi Királyi palota egymásba nyíló hatalmas termeivel, belső udvaraival. Az Oroszlán udvarból nyílik a királyok hálószobája. Másik oldalon a követek hatalmas kupolás terme a mór díszítőművészet minden csodájával. Azután további termek következnek. A kert sétányait elképzelhetetlen mennyiségű virág díszíti, a citrom- narancs- stb. ligetekben barokk, reneszánsz épületek, egyikben Kegyetlen Péter kegyencnőjének fürdői.

Casa del Pilatos
Nyitva 9-től 13 ás 16-tól 19 óráig.
Állítólag Pilátus jeruzsálemi házának másolata. A XV. század végén épült mudéjar stílusban, gótikus és reneszánsz elemekkel. Fehér márvány és színes – főleg kék – csempe a fő építőelemek, patio, galéria, antik szobrok, lenyűgöző díszítések. Gyönyörű.

Casa Lonja
A Plaza Triumfo és a katedrális között egy kétszintes, a XVI. Század második felében épült épületben a délamerikai spanyol hódítás relikviáit láthatjuk.

További látnivalók
A festészetet kedvelők ne hagyják ki a Murillo házat. A Calle de la Sierpes a sevillaiak Váci utcája. Sok mudéjar stílusú palota (Lebrija gófnőé, Alba hercegeké) érdemel említést. A Plaza del Toros fehér karéja a bikaviadalok helye, a hajdani mór védőbástya Torre del Oro a tengerészeti kiállításnak ad helyet. Érdemes megnézni az olimpiai stadiont és az 1992-es világkiállítás területét is. Végül sétáljunk egyet a hatalmas Mária Lujza parkban. Sétányok, növényházak, szökőkutak, pavilonok, teszik élvezetessé.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.