A római Cordoba
A Mesquitával szemben található a Gauadalquiviren átívelő római alapokra épített mór kőhíd. Mellette a Calahorra, szintén római-mór építésű erőd. A városon túl felkereshetjük a dór stílusú, II. Fülöp korabeli Puerta del Puente diadalívet.

A mór és zsidó Cordoba
A régi hídról csodáljuk meg a szigeteken és a parton látható arab vizimalmokat. Menjünk ki a városfalon túlra, sétáljunk végig kívül, elhaladunk a római arab, és mór filozófusok szobrai mellett (Seneca, Averroes, Maimonides), majd a következő kapun visszatérhetünk az óvárosba. Sétáljunk el a zsidó negyedbe, ahol megnézhetjük a gettót és a zsinagógát.

Alcazar de los Reyes
A XVI. Században alapította XI. Alfonz ezt a katolikos templomot és kolostort. Elsősorban gyönyörű kertjéért, sétányaiért érdemes felkeresni.

A csendes Kordoba
Keressük fel az óvárost, sétáljunk a szűk, fehérfalú, virágos sikátorokban, (Calle de las Flores, Calle Bosco) ha tehetjük, kukkantsunk be a patiokba, nem fogjuk megbánni. A barangolásra akár fél napot is szánhatunk, akadnak pirinyó kisvendéglők a testi örömök számára is, a boltocskák pedig pénztárcánkat apasztják rendesen, ha nem vigyázunk.

Mesquita
A mór építészet egyik csúcsa a piros-fehér csíkos boltívekkel összekötött oszloperdő. Közepén éles kontraszttal áll a XVI. Században beleépített keresztény templom! Megcsodálhatjuk a kőrus gazdagon faragott székeit. Azon túl találjuk mindkét lenyűgöző architektúrájú Michrábot, a mohamedán szentélyt. A Narancsudvar fáiról ne együnk, díszfák! A szamárhátíves Puerta del Perdon és a legrégibb építésű Puerta de San Esteban sajnos porlad, de így is megkapó.

Ruinas de Medina Azahara
Nyitva: 10-től 14 óráig és 16-tól 18:30-ig, nyáron 18-tól 20:30-ig.
A busz terminálról helyi járattal kimehetünk a 8 km-re lévő, III. Abderraman kalifa által építtetett nyári lakhoz. Nevezhetjük mór Versaillesnek is. Az építmények romjaikban is lenyűgözők, a kert most is csodás, igazi idilli pihenőhely. Nekünk is hasznunkra lesz!

El Escorial
Tel.: 91 890 5902; 91 890 5903
Nyitva: Nyáron keddtől péntekig 10-től 18 óráig.
Az Elesettek völgyének hatalmas fehér emlékkeresztjétől kísérve érjük el a kisvárost, mellette a királyi kastélyt és a vele egybeépült San Lorenzo templomot. II. Fülöp fogadalomból emeltette, az általa szétlőtt Szent Lőrinc kolostor helyett, a kastély és kolostor rostély alaprajzú, az azon megsütött vértanu emlékére. A hűvös eleganciájú épület 207 × 161 m, négy saroktornya, kupolája, 86 lépcsőháza, 1860 helyiségének 2500-nál több ablaka érzékelteti méreteit. Belső terei, berendezése, festményei, kincsei méreteihez méltók. 10 m átmérőjű, nyolcszögű Panteonjában 26 uralkodó nyugszik. Külön egység a Palacio Real és a Bazilika, gyönyörű a kert is. Ha igazán át akarjuk tekinteni, és monumentalitását érzékelni, másszunk fel a mögötte lévő hegyoldalba. Félórás kellemes erdei séta után nem mindennapi látványban lesz részünk.
Megközelítés: Busz: Moncloa busz termináltól a 664 és 661 vonal;
Autó: A-VI aotópálya Las Rosas felé, kijárat az M-505, vagy M-600.

Afrika nyugati partjainál, az Atlanti óceán által körülvéve a 7 nagyobb és sok apró szigetből álló csoport igazi paradicsom. Természetesen elsősorban a tengeri fürdőzés üdülés miatt keresik fel. De a 3400 m feletti Teide vulkán már a hegymászóknak is kihívás (Gondoljuk meg: 0 m-ről indulva 3400 m szintkülönbség – ez legalább két nap felfelé). Az egzotikumot kedvelők járhatják a sivatagot – persze tevén.
A szigetek különböző pontjain mind a négy évszakot megtaláljuk. Északnyugaton és a zártabb magas völgyekben hűvösebb, őszies az időjárás, itt sok az eső, hiszen a magas hegyek itt fogják meg először az óceáni fellegeket. Teneriffe szigetének keleti lankái, párás virágos völgyei, gyönyörű kertjei a tavaszt idézik. Aki a Teide kráterébe kíván betekinteni, a jó bakancson kívül meleg ruhát, sapkát is örömmel vesz. De Teneriffe déli részén, Gran Canarián ízelítőt vehetünk a sivatagból, 45 fokos hőmérsékletből (a homok egy kicsit melegebb). Gran Canarián tevetúrát is szerveznek.
Tengerparti szállodákban – az elfogadható árútól az abszolút luxusig – nincs hiány. Ha lehet, ne július – augusztusban menjünk, az az angolok, németek szezonja – az ő pénztárcájukhoz mért árakkal. De decemberben, januárban is lehet fürödni. Azt azonban vegyük figyelembe, hogy az óceán hatalmas víztömegei a nyogati nyílt partokon nyáron se haladják meg a 22 °C-t. Persze eldugottabb keleti öblökben lehet több, cserében viszont télen is legalább 19 °C a víz.

Avila
Az 1130 m-es magasságban fekvő tartományi központot három oldalról hegyek határolják. Története a római időkig nyúlik vissza, elfoglalták a mórok, majd VI. Alfonz 1038-ban végleg visszafoglalta. A XII. században emelték 88 gránitbástyával megerősített 9 kaput magába foglaló monumentális városfalát. Az 53 000 lakosú várost az N403, vagy N410-es úton közelíthetjük meg, nem akármilyen élményben részesülhetünk, ha először körbeautózzuk, majd a keleti részen, a San Pedro templom előtt, a Plaza Sta Teresa-n parkoljunk le. A vonat két óra múlva érkezik Madridból a modern városrészbe, kérdezősködjünk a buszok indulásáról. Az állomás előtti téren sok járat végállomása van. Gyalog kissé messze az óváros, de elérhető. Egy napos kirándulásként érdemes felkeresni Madridból.
A két hatalmas bástyatorony közti Puerta Alcazaron belépve jutunk a San Salvador katedrálishoz. 1157-ben kezdték építeni román stílusban, a XIV. században fejezték be a gótika korában. Belül nézzük meg a szószékeket, síremlékeket és a faragott padsorokat, és ne hagyjuk ki a gótikus kerengőt.
Az óvárosban középkori erődlakóházakat, a Guzmanes tornyot, továbbá más érdekes lakóházat és templomot találunk, időnként menjünk a falakon kívülre, megcsodálni a kilátást (és persze a falakat).

Barcelona
A katalán főváros, püspöki székhely, modern nyüzsgő nagyváros a Földközi tenger partjánál, 3,9 millió lakossal. Története a római kor előttre nyúlik vissza, de nevét az arabok adták. 800-ig keresztények, mohamedánok és zsidók éltek itt békésen egymás mellett, majd Nagy károly foglalta el és alapította meg a spanyol őrgrófságot. A XVI. századtól vesztett jelentőségétől, sőt elszakadási kísérlete hatására sok előjogát eltörölték. Többször élt át polgárháborus időket, bár Katalónia ma autonóm, fővárosa ma is az elszakadásoi törekvések központja.
A kikötő, mellette a Montjuic hegy és a Plaza Cataluna közötti rész az óváros szűk sikátoraival, a katedrálissal. Ezt veszi körül külső város a sakktáblaszerű, széles utcáival. A régi dombos falvak helyén van a villanegyed.
A helyi közlekedésben távolabbi részekhez inkább a metrót vegyük igénybe, a központban az utazási irodában jó térképekhez lehet jutni.
Megközelítése: Autóval Madrid – Zaragoza felől az A2-es autópályán érkezünk, míg észak felől az A7-en. A nyüzsgő nagyvárosban nem könnyű parkolni. Vonat Madridból naponta 8 –10 is van, legjobb az éjszakai, kényelmes és reggel 7 körül ér a városba. A tengerparton is jó a közlekedés akár Costa Brava, akár dél felé.

Granada
A Darro folyó két partján terül el a Sierra Nevada alján, 680 m magasan. A római város a mai Alcazaba helyén volt, majd 711-től 1492-ig különböző mór dinasztiák uralkodtak itt. Izabella és V. Károly még fejlesztették, de aztán a letelepedett mórok elűzése után hanyatlani kezdett, csak a XX. Században indult újra fejlődésnek. A ma 200 ezres város éghajlata enyhe és száraz, levegője tiszta. Nemcsak világhírű műemlék együttese, hanem belvárosának hangulatos utcái, a bazárok, szép középkori paloták, lakóházak is megérnek egy kis barangolást.
Megközelítés: Madridból az N323-as úton, Sevillából az A92-en érhetünk a városközpontba. Vonattal csak átszállással érhető el mind Madrid, mind Sevilla irányából. Motril felől a tengerpartról busszal érdemes elérni.

Alhambra
Amikor a cordobai kalifátus területéről a mórokat kiszorították, és az uralkodó, I. Mohamed Granadába tette át a székhelyét, határozta el, hogy új királyi palotakomplexumot hoz létre. Az Alhambra (al Hamra = vörös) erődített dombján kezdték meg a munkálatokat 1238-ban. Utódai, I. Juszuf és V. Muhammad folytatták az építkezést, de később V. Károly is megépíttette a róla elnevezett palotát. A mór időkben nemcsak királyi palota, de a közigazgatás központja, a kaszárnyák, mecsetek, fürdők, temetők és kertek zárt uralkodóvárossá tették. Ebből mára csak a paloták maradtak. Különlegességét – a rendkívüli építészeti, képzőművészeti alkotáson túl – az adja, hagy belső udvarok köré emelt lakosztályok kusza szövevénye, folyosókkal, pavilonokkal, kertecskékkel.
Az 1536-ban épült Puerta de las Granadas-on lépünk be. Rögtön a Xi. századi Bermeja tornyok mellett három felé mehetünk. Meredek úton jutunk a Puerta de la Justicia (Bib al Saria) elé. Szép patkó alakú kapu, I. Juszuf építtette. Utána a Puerta del Vino, a borkereskedők kapuja következik feliratokkal és a Naszridák címereivel. Balra jutunk be a XI. századi Alcazaba erődbe. Az Alhambrával csak az egész dombot körülvevő fal köti össze, a háromszög alakú erődítményt tornyokkal tűzdelt magas falak övezik. Itt vannak még a keresztényidőkből származó ciszternák, víztárolók. Jobbra emelkedik V. Károly keétemeletes reneszánsz palotája jón oszlopcsarnokkal. Emeletén a Tartományi szépművészeti múzeum kapott helyet.
Tovább haladva jutunk az Alhambrához. Három részből áll: a Mexuár a királyi közigazgatás székhelye, a Cuarto de Comares politikai és reprezentációs célokat szolgált, a Cuarto de los Leones az uralkodó magánlakrészei.
A Mexuár (mesuár) a legrégibb épület. Első terme a Capilla, közepén négy oszloppal, csempedíszítéssel. Ehhez csatlakozik az Oratorio, benne a Mekka felé mutató mihrábbal. A belső udvaron szökőkút, a homlokzatok gazdagon díszítettek. További termek, díszes oszlopfolyosók, fülkék csipkéit, berakásait csodálhatjuk még meg.
A Cuarto de Comares, vagyis a szeráj a patioból nyílik. Legnagyobb részét a Mirtusz udvar teszi ki (nevét a medencét szegélyező sövényekről kapta). Fehér márvány padozatból haragoszöld mirtusz emelkedik ki, narancsfák tükröződnek a tó vizében, körben oszlopcsarnokok, gazdag díszítésű fülkék, csobogó szökőkutak. A természet, a kő, a műalkotás tökéletes harmóniája érződik, nem is kívánnánk tovább menni, ha nem sejtenénk, hogy sok mindenről maradnánk le… Menjünk hát a Sala de la Barca-ba, az Áldások termébe. Innen érünk a Torre de Comaras 45 m magas, építményébe. Annak idején itt határozták el a város feladását. Központja a kupolás, csipkés, festett, (további jelzők, kinek mi eszébe jut- ha szép, igaz is!) Követek terme. Falait kilenc kettős osztatú ablak töri át, nem akármilyen kilátással. Mozarab ornamentikában a feliratí: Én vagyok a palota minden részének szíve – a terem központi jellegére és fontosságára utal. Azért egy idő után innen is menjünk tovább.
Így eljutunk a Patio de los Leones, azaz Oroszlános udvarra. Közepén márvány szökőkút, körülötte 12 fekete márvány oroszlán. Négy irányban vízlefolyók érkeznek a körülötte lévő fülkékből. Oszloperdő (124 db), árkádsor, csipkés falak, körben kis pavilonszerű épületek – a háremhölgyek lakosztályai. Fátyolszerű csipkedíszek, fehér-kék csempe padozat, minden pavilonban szökőkút. A száraz, vagy lelkendező leírás nem adhatja vissza azt a hatást amit a szemlélő ott érez. A déli oldalon az Abencerrajes terem közepén vörösmárvány szökőkút, fölötte– nem először – sztalaktit mennyezet. Keleti oldalon a Sala los Reyes 7 terme bőrre festett királyképekkel. Északi oldalon a Két Nővér termébe (a szultána téli lakosztálya) jutunk, kupolája 5000 különböző kis fülkeszerű mélyedés szoros egységben. Nevét a padlóba épített két teljesen egyforma márványkőről kapta. Innen érkezünk a Mirador de Daraxa kazettás termébe. A falait nézzük!
Ezután lemehetünk a Ciprus udvarba, a csempedíszítésű fürdőkhöz. I. Juszuf építtette római mintára. Megtaláljuk itt a titkok termét is.
Ha már kellően elfáradtunk a sok szépségben, bírjunk még ki 10 percet egy másfajta – természeti szépség érdekében. Sétáljunk át egy ciprus allén a Generalifébe, a szultánok nyári palotájába, amelyet 1319-ben fejeztek be. Arab neve: dsannát-al-arif = felső paradicsomi kert. Egy kis palota, néhány pavilon, és töménytelen virág elképesztő pompája. Ha ilyen a mohamedán paradicsom, hát az ember elgondolkodik, hogy nem kellene-e átkeresztelkedni…

Katedrális
Az öthajós reneszánsz templomot 1523-ban kezdték építeni gótikus stílusban. A nyugati főhomlokzat építése csak 1667-ben indult, viszontagságos a tornyok története, a belső tereket csak 1704-ben fejezték be. Hossza 115 m, szélessége 63 m, magassága 30 m. Mennyezetét hatalmas korinthoszi oszlopok tartják. Látnivalói között megemlíthetjük a szép bronz szobrokat, oltárképeket, Ribera, Cano, El Greco képeit, vagy a gyönyörű kovácasoltvas rácsozatú kapukat.

Capilla Real (Királyi kápolna)
A templom mögül közelíthető meg, finom architektúrája ragad meg elsősorban. Filigránjai, vízköpői, kőből faragott csipkemintái a késő gótikát idézik. A kriptában dísztelen királyi koporsók, a sekrestyében olasz és flamand festők képei mellett Granada visszafoglalásának relikviái.

Albaicin
Ez a zegzúgos, dombos városrész már a mórok korai időszakában is zsúfolt lakónegyed volt. Néhol megkopott, néhol váratlan szépséggel lep meg, kis templomocskák, patiok (nézzünk be, de óvatosan, tiszteletben tartva a helybélieket) teszik sétánkat kellemessé. Mire leérünk, a Daro szakadékos mély partján találjuk magunkat, szemben az Alhambra kőfalai.

Sacromonte
Az Albaicin és az Alhambra mögötti domboldal falában sok-sok barlanglakást vájtak. Ez egy külön városrész. Az ajtók a Daro völgyére nyílnak, előttük napoznak lakói, a cigányok. De ez nem putrisor! Talán kissé csillogó, de többnyire ugyancsak jól felszerelt modern berendezésű lakok ezek. A gazdagabbjának látványától leeshet az állunk. De csak nappal, csoportosan, lehetőleg szervezetten látogassuk meg!!!

Ronda
A déli tengerparti Marbellától északnyugtra 54 km-re fekvő kisváros nem a nagy műemlékekről nevezetes. Vad sziklaformációk, a rohanó hegyi folyó Guadalevin 200 m mély szurdoka, kietlen táj adják a hátteret a szűk utcák fehér házainak, kis templomoknak. Az említett patak szurdoka kétfelé vágja a 30 ezres, sziklaszirten épült várost. Három híd ível át rajta a virtuóz építés példájaként. Hangulatos utcáin mór házakat fedezhetünk fel. Nevével ellentétben a természeti szépségek kedvelői nem fognak csalódni.
Megközelítése: San Pedro del Alcantarából C339 út 54 km, jóminőségű, kanyargó hegyi út; Malagától C344 út 124 km, kanyargós; San Roquetól C341 út 84 km. Malagából naponta busszal. Algecirasból közvetlenül, Granadából, Malagából átszállással vonat.

Segovia
Az 1000 m magasan fekvő, ma 55 000 lakosú várost egy hatalmas sziklára építették, a környék védelmére. A rómaiak emelték az egyik fő nevezetességét, az Aquaductot. Rövid ideig volt mór uralom alatt, fejlődésnek a X. században indult. A város a román kori építészet csodálatos tárháza. A XV. században az udvar kedvenc tartózkodási helye, amit paloták sora igazol. Posztókereskedelmét Amerika felfedezése lendítette fel, majd a XVII. századtól hanyatlás kezdődött.
Megközelítés: Autóval északnyugat felé az A6-os autópályán, majd az N603-as úton tehetjük meg a 93 km-t. Parkolni az óváros aljában érdemes. A sikátorokon gyalog menjünk fel. Vasúton kiválóan megközelíthető, másfél óra alatt. A vasútállomásról busszal is mehetünk, de negyed óra tempós sétával elérjük az óvárost.
Aquaducto
A piactér (ahol parkolhatunk) ékessége a Trajanus kori római vízvezeték. Az ívek magassága 7 és 28 méter között van, hossza 818 m, ebből 276 m kétszintes, kötőanyag nélküli. A teljes hossz a közeli hegyekből az Alcazar pincéiig 17 km, sajnos már nem olyan impozáns, mint ez a közel egy km-es szakasz.

Ayuntamiento
Az 1600-as évekből származó városháza és a főtér környéki középkori palotákra, templomokra, a régi börtönre érdemes szentelni egy fél órácskát.

Katedrális
Alapkövét 1525ben tették le. A késő gótikus, harmonikus formájú impozáns méretű katedrális festett flamand ablakaival, műkincseivel sokak szerint Európa egyik legszebb gótikus műemléke. Innen indulhatunk a mellette elterülő, különös varázsú zsidónegyed feltérképezésére, kissé odébb pedig az erődrendszer szerkezetét tanulmányozhatjuk.

Alcazar
A nyugati sziklaleszakadásnál – ahol a mélyben a két patak találkozik, áll a középkori lovagvilág mesekastélya. Közelében remek kilátó a környékre. Maga a vár roppant vastag falaival, lovagtermeivel, rengeteg nagyobb és kisebb tornyával kápráztat el, a termekben a királyi élet kellékeivel. Képzeljük el a magyar Boldogkő várát álomvilág kiadásban.

Sevilla
Andaluzia fővárosa a Guadalquivir két partján, Madridtól 541 km távolságra, termékeny síkság közepén fekszik. A római időket követően a vandálok, majd a nyuati gót királyok fővárosa, később a mórok jelentős székhelye, 1248-tól pedig a kasztiliai királyok székvárosa. Fénykora a felfedezések korára esett. Mára milliós ipari nagyvárossá lett.
Vonattal Madridból reggelre praktikus ideérni, de más időpontokban és városokkal is jó az összeköttetés.

Katedrális és a Giralda
A moszlim idők mecsetje szolgált alapul a gótikus, öthajós, 116 m hosszú, 76 m széles, 40 m magas templomnak, amelyet 1502 és 1519 között építettek. A Giralda eredetileg minaret volt, a Narancsudvar körüli épületekből kolostor lett. Ezért a stíluselemek között megtaláljuk a mór építőművészet gyöngyszemeit is. Belsejében reneszánsz síremlékeket, faragványokat, táblaképeket, festményeket és sámtalan más kincset találunk.

Alcazar
A mór építészet csodája és a kalifák gazdagságának jelképe, 1988 óta a világörökség része. Az építést folytatták a keresztény királyok is. Egy hatalmas palotanegyedet képzeljünk el belső udvarokkal, kertekkel, intrikákra alkalmas pavilonokkal és zugokkal, amelyeket széles sétányok kötnek össze. Először az Igazságügyi palota mór termei nyűgöznek le, mellette kertek szökőkutakkal. A volt gyarmatügyi hivatal következik, benne a királyi kápolna. Itt fogadta Izabella Kolombuszt. Szemből nyílik a kalifátus remeke az igazi Királyi palota egymásba nyíló hatalmas termeivel, belső udvaraival. Az Oroszlán udvarból nyílik a királyok hálószobája. Másik oldalon a követek hatalmas kupolás terme a mór díszítőművészet minden csodájával. Azután további termek következnek. A kert sétányait elképzelhetetlen mennyiségű virág díszíti, a citrom- narancs- stb. ligetekben barokk, reneszánsz épületek, egyikben Kegyetlen Péter kegyencnőjének fürdői.

Casa del Pilatos
Nyitva 9-től 13 ás 16-tól 19 óráig.
Állítólag Pilátus jeruzsálemi házának másolata. A XV. század végén épült mudéjar stílusban, gótikus és reneszánsz elemekkel. Fehér márvány és színes – főleg kék – csempe a fő építőelemek, patio, galéria, antik szobrok, lenyűgöző díszítések. Gyönyörű.

Casa Lonja
A Plaza Triumfo és a katedrális között egy kétszintes, a XVI. Század második felében épült épületben a délamerikai spanyol hódítás relikviáit láthatjuk.

További látnivalók
A festészetet kedvelők ne hagyják ki a Murillo házat. A Calle de la Sierpes a sevillaiak Váci utcája. Sok mudéjar stílusú palota (Lebrija gófnőé, Alba hercegeké) érdemel említést. A Plaza del Toros fehér karéja a bikaviadalok helye, a hajdani mór védőbástya Torre del Oro a tengerészeti kiállításnak ad helyet. Érdemes megnézni az olimpiai stadiont és az 1992-es világkiállítás területét is. Végül sétáljunk egyet a hatalmas Mária Lujza parkban. Sétányok, növényházak, szökőkutak, pavilonok, teszik élvezetessé.

Baleári szigetek
A Földközi tenger medencéjében, Barcelonától DK-re, 250 km-re négy nagyobb, és 38 kisebb, lényegében lakatlan szigetből álló csoport.
Átlaghőmérséklete télen 15 °C, nyáron 30 °C. A napsugárzás nagyon erős, a tengeri szél hűsítő. Eső, ha esik gyorsan, röviden, aztán ismét ragyog a nap. Délben az erős nap miatt minden bezár, mindenki sziesztázik, csak a délutáni órákban kezdődik újra az élet.
A fővárosban, Palma de Mallorcán találunk néhány említésre méltó templomot és érdekes palotát, de ide elsősorban pihenni jön az ember. A szigetek belsejébe a kirándulást a jó busz összeköttetések segítik. A strandokon vízi alkalmatosságok mozgathatják meg izmainkat.
Megközelíthető: repülővel Budapestről charter járatokkal, Madridból, Barcelonából menetrendszerinti járatokkal. Mallorca szigetére érkezünk. Hajóval Barcelonából és Valenciából juthatunk oda.

Kikötő
A tengerparti sétány elején áll Kolumbusz 59 m magas emlékműve, a vizen a Santa Maria mása. Innen indul az Andrássy úthoz hasonló (csak jóval szélesebb) Rambla, elején a Tengerészeti múzeummal. Menjünk végig rajta, a hatalmas Plaza de Cataluna-ig, amely közlekedési (metro, busz) csomópont is.

Barrio Gotico
Az óváros, a gótikus negyed szűk sikátorai sok középkori házat, román, gótikus stílusú templomot, nem utolsósorban olcsó és hangulatos vendéglőket rejtenek. Fél nap rámegy, ha végig akarjuk bolyongani, és itt a földközi tengeri gótika legarányosabb alkotása, a 83 m hosszú, 37 m széles, 25 m magas, háromhajós katedrális, a püspöki és az őrgrófi palota is. Keressük meg Moncada utcában a Picasso múzeumot is.

Parkok
Parque de la Cuidaddela afféle arborétum, egyik sarkában a Természettudományi (állatani) múzeum, mellette a Geológiai múzeum.
A Montjuic 213 m magas dombjára igazán a Poble Espanol de Montjuic, vagyis a skanzen kedvéért kell felsétálni. Egy minivárost találunk itt, Spanyolország minden tájegysége képviselteti magát élethű anyagokból felépítve, az avilai bástyáktól a toledói, vagy kordovai palotákig.

Gaudi építészete
Barcelona jellegzetes látnivalói a semmivel sem összetéveszthető Antoni Gaudi építmények. A Sagrada Familia templomnak készült, de igazából csak nyolc tornya (megmászható) és a szentély egy része áll. Nem messze egy bérházat találunk, rá fogunk ismerni! Még tovább haladva jutunk a Güel parkba. Kacsalábú kastély (igazi!) hullámzó majolika tér, csipkék és függőkertek, meg amit csak lázálmainban el tudunk képzelni. Legalább két órát érdemes rá szánni.

Burgos
A Madridtól északra, 230 km-re fekvő nagyvárosban fogalmazódott meg az egységes spanyol állam gondolata. Innen indult (és itt van eltemetve) Cid Campeador, a mórok elleni harcok legendás alakja. De felkeresni a Santa Maria katedrális kedvéért kell. A spanyol gótikalegszebb alkotását 1221-ben kezdték építeni, két 84 m magas tornya homlokzati rozettája, számtalan díszítménye megéri az utat.

Cordoba
A Karthausiak alapították a római korban, majd a 711-es mór invázió után az arabok fellegvára lett. A X. században és a későbbi fellendülés időszakában több, mint 300 mecset keletkeztek a luxuspaloták, fürdők épültek, sőt utcai világítás… A maimonádok, zsidó doktorok és arab filozófusok az Arisztotelészi tanok terjesztői jelentős kulturális fellendülést is hoztak. Az Omayad kalifák és a környező kalifátusok rivalizálása a fejlődés motorja volt. A XIII. század elejétől ismét a keresztény kultúra vált meghatározóvá, majd a XIX. században szociális és gazdasági problémák miatt hanyatlásnak indult. Mostanában a turistaipar hoz egyre inkább fellendülést a városnak.
Megalhatunk egy jó állapotban lévő, modern ifjúsági szálláson.
Megközelítés: Madrid felől az E5-ös sztrádán, vagy N432-es főúton érhetjük el a 306 000 lakosú nagyvárost, de nagyon jó vasúti összeköttetése van nemcsak Madriddal, hanem az andalúz városokkal is.

Az ibériai félszigetből Spanyolország 3150 km tengerpartot mondhat magáénak. A keleti és déli part a Földközi tenger medencéjében, illetve gibraltártól keletre az Atlanti óceán partjainál igazi vízi paradicsom.
A több, mint 1100 km-es északnyugati óceáni part Portugália és a Vizcayai öböl között azonban – bár több szép strandja van – meg sem közelíti a Földközi tengerit. Ennek oka részben az, hogy kiesik a fő turista útvonalakból (az egy kivétel ebből a szempontból a Santiago de Compostelai zarándokhely), részben pedig az óceán hatalmas víztömegének viszonylagos hűvössége, valamint az, hogy kevesebb partszakasz alkalmas jó strandolásra. Azonkívül a hirtelen viharok és az erős (3 – 6 méteres) árapály jelenség sem kedvez a fürdőhelyek kialakulásának.
Tengerpartra elsősorban üdülni, pihenni megy az ember, de bárhová jutunk el, ne feledkezzünk meg a mediterrán természet szépségeiről sem, mindenütt kitűnő kirándulások séták tehetők a környéken. Délen – mértékkel – egy jó vacsora mellé próbáljuk ki a vörösborokat, egészen különleges élményben lehet részünk.

Costa Brava
A Pireneusoktól Blanesig terjedő, mintegy 130 km hosszú keleti partot hívják így. Elsősorban természeti szépségeit érdemes kiemelni. A hajdani halászfalvak helyén a szupermodern szállodasor és a túrisztikai irodák az üdülni vágyók minden kényelmi igényét kielégítik. Sokfelé találunk sziklás partokat, a búvárkodás szerelmeseinek legnagyobb örömére.

Costa Dorada
A Földközi tenger mentén, mintegy folytatásként Malgrattól az Ebró deltától délre fekvő Vinarosig tart ez a mintegy 270 km-es partszakasz. Nevét aranyló homokjától kapta. A leglátogatottabb fürdőhelyek egyike. A pert homokos, helyenként aprókavicsos, a kis halászfalvak panzióitól az ultramodern szállodagyárig minden megtalálható itt. Sok széles, finom homokos strandja miatt kisgyerekes családoknak is ajánlható.

Costa del Azahar
A következő, mintegy 260 km-es szakasz, Valencia alatt a kiugró Cabo del Naoig tart. Nevét a narancsültetvényektől kapta. Kertek, huerták, narancstáblák váltják egymás, ameddig a szem ellát. Ez a legsekélyebb tengeröböl, finom homokkal. Valencia a közepén fekszik, a keleti part legfontosabb csomópontja, vonattal minden irányból kitűnően megközelíthető, de a főutak csomópontja is. Az ellátás kitűnő, családok számára ideális hely. Narancsvirágzásra érkezzünk.

Costa Blanca
Cabo de Nao foktól délre, az Almeira fölötti Cabo de Gata fokig tartó több, mint 400 km-es partszakasz a negyedik harmadik üdülőövezet. Kevéssé ismert, mert itt a főút a parttól jóval beljebb halad, és bekötőutakon érhetők el a part menti települések. Ezért inkább a csendes nyugalomra vágyók célpontja lehet. A komfort és a tenger persze itt is eléri az elvárható mértéket. Nagyon szép, bungallós üdülőközpontokat is találhatunk itt, és helyenként a környező hegyek csodálatos panorámát adnak. Vannak homokos és sziklás partszakaszok is. Vasúttal könnyen elérhető nagyobb parti települések: Alicante, Cartagena, Aguilas, Alicante. Innen busszal mehetünk tovább.

Costa del Sol
Folytatva az üdülőhelyek sorát, a 360 km-es déli part következik, egészen Gibraltárig. Végeláthatatlan homokos sáv húzódik, ez talán Európa legkedvezőbb éghajlatú vidéke, ezért olyan vonzó. Itt ritka az eső, sőt a tél sem hideg, nemritkán fürödni is lehet. Vannak csendes öblei, olcsóbb helyeket is találunk, a kevés pénzűek is megtalálhatják számításukat. Persze a luxus sem hiánycikk. Vonattal könnyen megközelíthető Algeciras, Malaga és Almeira, de busszal Motrilon át Almunecar is, vagy Malagából Torremolinos és Marbella. Ezen a környéken a nagy napozások után a jó vacsorákról, mellé a malagáról se feledkezzünk meg.

Costa de la Luz
A fény partja Gibraltártól a portugál határig terjed. Ez a mintegy 300 km hosszú partszakasz selymes homokjáról, hatalmas szállodáiról, a napfényről nevezetes. Szinte a közepén van Cadiz, a tengeri (óceáni) kikötőváros, tengerészeti központ, kellemes üdülőváros parkokkal, sétányokkal, kitűnő strandokkal.

Látnivalók, nevezetességek
Ha csak a jelentősebbeket akarjuk felkeresni, ne tervezzünk 3 hétnél rövidebb időt. De inkább egy-egy régiót keressünk fel egyszerre. Kedvcsinálónak itt csak felsorolunk néhányat.

Madrid leghíresebb látnivalója a Museo del Prado, a világ egyik legnagyobb szépművészeti múzeuma, mellette, Real Jardin Botanicoban kipihenhetjük a múzeumlátogatás fáradalmait. Érdemes felkeresni az antropológiai múzeumot is. Aki viadalokra vágyik, a Plaza de Toros Monumental de las Ventas, arénában remek bikaviadalokat, a Bernabeu stadionban remek futballmeccseket láthat. A madridi éjszaka központja a Malasana negyed, azon belül is a Plaza del Dos de Mayo.
Madrid környékén Segoviában a középkori vár és város, valamint a 15 km-es – a városban 3 szintes - római vízvezeték feltétlenül megtekintendő, és el sem tudja képzelni, mit veszít, aki nem megy el az Escorialba.

Barcelonában semmiképpen ne hagyjuk ki a középkori belváros sikátorait, a Picasso Múzeumot, Gaudi fantáziaországát, a Parc Güellt, a gótikus székesegyházat, a piacokat és az FC Barcelona Stadionját.

Toledo Spanyolország leggyönyörűbb városa, a Tajo folyó feletti sziklán fekszik. Csodás galériák, templomok és kastélyok várják a látogatókat. Legjelentősebb épülete az Alcázar és a székesegyház, melynek ablakait El Greco, Goya és Velázquez festette.

Granada építészetében a muzulmán uralomból származó emlékek a meghatározók. Leghíresebb az Alhambra, amely egyszerűen lélegzetelállító, leírni is lehetetlenség. Az Alcazaba az Alhambra erődítménye, tornyaiból csodálatos kilátás nyílik a városra. A Generalife a szultánok nyári palotája volt, kertje meseszép. A városban még érdemes megnézni a Régészeti Múzeumot, az arab fürdőket, és a cigányok barlangját (semmiképpen se egyedül), a Sacromontét.

Sevilla nemcsak az olimpiáról híres. A katedrális, a belváros, és Petar király várkastélya nem mindennapi látvány, de az olimpiai park is megér egy misét.
A Baleár szigetek 4 szigetből áll: Mallorca, Menorca, Ibiza és Formentera. A szigetcsoport gyönyörű tengerpartjairól és őrült bulijairól híres.

A Kanári szigetek hét fő szigete közül Teneriffe a legismertebb, ahol a fürdéstől a hegymászásig, sivatagi tevegeléstől az éjszakai élet spanyol temperamentumáig mindent kiélvezhetünk, persze pénztárcánktól függően.

Részletes útikalauz
Spanyolország nagy ország, és rengeteg látnivalót rejt. Ide jönnek az üdülni, pihenni vágyók, kulturális élvezeteket keresők, de a „nagy bulik” „nagy banzájok” hívei is. Hegyeiben, vizeiben az aktív sportokat keresők találnak jó terepeket.
E helyen arra vállalkozhatunk, hogy mindebből adjunk kedvcsinálót, ötletet, útravalót. A mindenképpen felkeresésre érdemes városokat soroljuk fel, kezdve a fővárossal, folytatva a tengerparttal, majd ábécé-rendben a városokkal. A fontos nevezetességeket, ha nem magától értetődő, a megközelítésüket megadjuk. A fontosabb múzeumok nyitva tartását úgyszintén. Jelentős turisztikai központokban a műemlékek általában 10 órakor nyitnak, többnyire 18 órakor zárnak. A templomok esetén előfordul, hogy zárva vannak, nézzük meg a szertartások rendjét (általában kiírják), és közvetlenül előtte, vagy utána keressük fel ismét.
Természetesen az itt felsorolt városokban a leírt nevezetességeken túl találunk még más, kevéssé jelentős látnivalót is. Továbbá számtalan településen vannak még kisebb nagyobb műemlékek, érdekességek, a tengerpartiakról a helyszínen úgy is tájékozódhatunk. A többi város hiánya a felsorolásból nem értékitéletet jelent, csupán úgy véltük, a megközelítésének idő- és fáradtság igénye nincs arányban a kapható élménnyel.

Madrid
Madrid falucskáról előszőr a IX. századi mór iratok tettek említést. II. Fülöp 1561-ben Toledóból Madridba tette át a királyság székhelyét, míg ő maga a Madridtól 60 km-re északra megépíttette az Escorial palota-kolostor együttest. Óvárosi palotái, templomai és terei (Plaza Mayor, Retiro) a XVII. században épültek Habsburg uralom alatt, majd a XVIII. században folytatták a Bourbonok a Királyi Palotával és Paseo del Pradoval. A félmilliós Madridban 1910-ben kezdték meg a Gran Vía építését és 1919-ben indult az első metró.

Látnivalók, nevezetességek.
Puerta del Sol forgalmi csomópont (busz, metró, turistabuszok).
Plaza Mayor az előbbi közelében, III. Fülöp által 1614-ben kialakíttatott Európa legnagyobb zárt tere, ahol népünnepélyeket, autodafékat, bikaviadalokat tartottak.
Carmelitas Descalzas kolostor, múzeuma az egyik leggazdagabb flamenco (flamand stílusú hímzett faliképek) gyüjteménynek ad otthont.
Plaza de la Villa itt áll a polgármesteri hivatal gyönyörű palotája, szemben vele a város legrégebbi épülete, a XIII. századi lakótorony.
Parque del Retiro sétányait a VII-XIII. század ibériai keresztény királyainak szobrai díszítik. A parkban csónakázó tó, műbarlang, konferenciaközpont található
Plaza Colon. A tér alatt színház és kulturközpont van. Mellette a Biblioteca Nacional, mögötte a Museo de Arqueología. A Barclays Bank toronyháza földszintjén működik a Panoptikum.
Bernabeu stadion a Real Madrid birodalma, 1997-ben épült. Jegyeket a stadionban, vagy a Caja Madrid fiókjaiban lehet vásárolni.

Logrono

Logronoban 147 ezren laknak. Ez a híres Rioja bor fővárosa, de egyébként is nevezetes gasztronómiájáról. A város igen pezsgő éjszakai élettel rendelkezik. Nagyon szép, és barátságos település, hatalmas zöldterületekkel, parkokkal, és sok történelmi épülettel (a város már a rómaiak korában is létezett), templomokkal, és egy székesegyházzal.

Logrono híd

Burgos

A 174 ezer lakosú Burgost elérve a zarándok már a Francia út majdnem felét megtette. Burgos több egyházi épülettel rendelkezik, mint bármelyik más spanyol város, ráadásul ezek gyönyörűek. A három legcsodálatosabb a Burgosi Katedrális, és a Las Huegas valamint a Karthaúziai kolostor. A burgosi Szűz Mária-katedrális 1984 óta az UNESCO Világörökség részének számít. Híres hatalmas méretéről, és egyedi vonalvezetéséről. Építése egy korábbi román katedrális helyén 1221-ben kezdődött, és 1567-ben fejeződött be.

Burgos Katedrális belülről

Burgos Katedrális kívülről

León

Már az út végén járunk, bár még igen sok van hátra: kb. 350 kilométerre Santiago de Compostelától. León városában 137 ezren laknak, híres gótikus katedrálisáról, számos más emlékművéről, és városfaláról. Leónban számos finom helyi specialitást kóstolhatunk meg: pl. a cecina, a morchilla, vagy a botillo ilyen különleges ételek - Leónba pusztán tehát ebédelni is érdemes elmenni. Léon maga csodálatos környezetben fekszik: gyümölcsöskertek, legelők, és erdők veszik körül. Leóntol mintegy 70 kilométerre nyugatra, már az El Camino útról kicsit letérve, Ponferrada város mellett található a Las Médulas: a hely a római birodalom legfontosabb aranybányája volt, 1997 óta a világörökség része. Mintegy 70 ezer munkás dolgozott itt a római időkben, akik 1.635.000 kg aranyat bányásztak ki.

A Szent-Jakab út: El Camino

A Szent Jakab-út, spanyolul Camino de Santiago a világ harmadik legfőbb keresztény zarándokútja, és az egyik Spanyolország egyedülállóan sok, 38 Világörökségi helyszíne közül. Több útvonal is létezik (néhányat említve: Francia út, Ezüst út, Északi út, az Angol út, a Jakab út, stb.), valamint egyéni utak is tervezhetők (pl. van, aki a Margitszigetről indul) de mindegyikben közös, hogy az út Santiago de Compostela városába vezet, melynek székesegyházában Idősebb Szent Jakab Apostol földi maradványait őrzik. Az út már a 11. századtól ismert, ma pedig igen népszerűvé vált: nem csak a vallásos emberek, hanem azok is megteszik, akik önmagukat keresik - évente több, mint százezren kelnek útra. Az igen hosszú út megtétele, önmagunk legyőzése egy életre szóló élmény, mely megváltozathatja az embert. A rendkívül népszerű író, Paulo Coelho a Zarándoklat című művében számol be az útjáról. A zarándokúthoz nem szükséges térkép: a sárga nyilak, és a kagylók mindenkit útbaigazítanak (ez főleg a legjobban kiépített francia útra igaz). A legnépszerűbb, Saint-Jean-Pied-de-Port-tól menő francia út 780 kilométer hosszú, és négy nagyobb spanyol várost, Pamplonát, Logronot, Burgost, Leónt érinti, mielőtt eléri a célpontot, Santiago de Compostelát. Mivel a teljes utat csak egy külön weboldal keretein belül lehetne (úgy is csak nagyjából) bemutatni, oldalunk, útikalauz-jellegének megfelelően turisztikai szempontból mutatja be e gyönyörű tájakban, épületekben, és vidékekben bővelkedő, 4 Világörökségi kinccsel rendelkező útat.
 

A Szent Jakab-út különböző útvonalainak a térképe, kattints a képre a nagyításhoz!

Pamplona

Az első jelentősebb város a Szent Jakab-úton. Pamplonát elérve a zarándoklatból még kb. 30 nap, és 800 km van hátra. A városnak 196 ezer lakosa van, és a baszk nacionalisták számára Baszkföld történelmi fővárosának számít. A város a bikafuttatásról híres: minden évben július 7-én tartják e rendezvényt a San Fermín fesztivál keretében. Érdekesség, hogy a bikafuttatás előtt két nappal az állatvédő PETA rendszeresen megtartja a meztelenek futását a bikafuttatás ellen tiltakozva. A bikafuttatáson kívül a város leghíresebb turistalátványossága a székesegyháza, és bikaviadal-arénája. A pamplonai székesegyház 1397-1530 között épült, gótikus stílusban. Érdemes még megtekinteni Pamplona folyója, az Arga mentén elterülő gyönyörű parkokat, melyek közül talán a legszebb a Tejera Park. Mindenképp megemlítendő még Pamplona citadellája, egy ötszögű erődítmény a 16. századból, belsejében csodás kertekkel.
 

Pamplona bikafuttatás